szereti püspökség, Cereten, Czereten (Siret, Ro.), 1371-15. sz. eleje: egykori püspökség Bukovinában. - Az 1359: fejedelmi központtá vált és 1371: városi rangra emelt bukovinai városban, Szereten Laczkó vajda kérésére V. Orbán p. 1371: ppséget létesített. Fő célja a fejed. kat-ok iránti jóindulatának erősítése lett volna. I. (Nagy) Lajos kir. anyja, Erzsébet gyóntatóját, a Krakkóban született →Jastrzebiec András minoritát 1371. III. 9: szentelték pp-ké. Losonczi Margit, Petru Musat vajda anyja 1377: domokosrendi m. szerz-eket hívott Szeretre, ktort és tp-ot építtetett számukra. 1391: zarándokhely lett. Musat Péter a rendnek adta a városi mérleg jövedelmét. - A ~ kezdetben közvetlenül a Szentszéknek volt alárendelve, a lembergi érsség 1412-i megalakítása után oda tartozott. Jogilag a →milkói püspökség egész területén, gyakorlatilag Moldva É-i részén tevékenykedett. András vsz. többször megfordult székhelyén, s kőtemplomot építtetett a várost védő hegyen. Többi pp-e vsz. címzetes volt, szolgálati idejükről, még sorrendjükről is, megoszlanak a források. „Bár a címet viselő püspökök nemigen éltek Szereten, a püspökség lelkipásztorai magyar domokosok és ferencesek voltak.” A 15. sz. elején Szeretről a ppség fokozatosan a moldvai r.k. etnikum súlypontjába, Bákóba került. Neve 1431: szeret-bákói ppség, ezért bizonytalan, meddig ált fenn, megszűnt v. egyesítették a →moldvabányai püspökséggel. - Mpp-ei: 1371: Jastrzebiec András OFM, 1386/88: Sartori János OP, 1394: Márton fia István OP, 1403 k. Sartori János OP, 1413: Vadászfia Miklós OSPPE, 1413: Grueber Tamás, 1420: János, 1434: Simon János OFM. H.P.

Gegő 1838:94. - Kovács 1868:43. - Gams 1873:365. - Eubel I:182; II:140. - Auner 1908:93. - Sánta 1914:37, 70. - Domokos 1979:44. - Lumina Creștinului 1996. 3. 8. (Despinescu, Anton: Episcopia Catolică de Siret la 625 de ani)